A semmiből megszólalt az osztrák csodagyerek a franciaországi zavargások után: Kurz egyből Magyarországgal példálózott, majd odaszúrt a saját kormányának – „Hamarosan ugyanezeket a jeleneteket fogjuk látni Bécsben is”

A semmiből megszólalt az osztrák csodagyerek a franciaországi zavargások után: Kurz egyből Magyarországgal példálózott, majd odaszúrt a saját kormányának – „Hamarosan ugyanezeket a jeleneteket fogjuk látni Bécsben is"

A franciaországi zavargások után Sebastian Kurz volt osztrák kancellár arra figyelmeztetett, hogy más európai nagyvárosokban is hasonló erőszak törhet ki. A politikus a csaknem két évtizede szerinte elhibázott migrációs politikát okolja, és Budapestet, Varsót, valamint Prágát a nyugalom példájaként említette. Számomra ez csaknem két évtizednyi sikertelen migrációs politika következménye.

Magyarországot évekig bírálták – ma Budapest, Varsó és Prága a nyugalom szigetei. Ha nem változtatunk azonnal az irányon, hamarosan ugyanezeket a jeleneteket fogjuk látni Berlinben, Bécsben és Münchenben – mondta Sebastian Kurz volt osztrák kancellár. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) egykori vezetője az Instagramon reagált a franciaországi zavargásokra.

Kurz szerint a történtek súlyos figyelmeztetést jelentenek Európa számára, és azt mutatják, milyen következményekkel járhat az általa elhibázottnak tartott migrációs politika. „A felgyújtott városházák, a kifosztott üzletek és a brutális erőszak Franciaországban és Európa más részein. Amit diáktiltakozásnak neveznek, az egyre inkább polgárháborús jelenetekre hasonlít.

Az arab országok már csaknem egy évtizeddel ezelőtt figyelmeztettek minket. Most pontosan ez történt” – fogalmazott. Kurz a zavargások mögött szerinte szélsőséges politikai erők együttműködése áll.

„A tömeg mögött a szélsőbaloldali szélsőségesek és a politikai iszlám baljós szövetsége húzódik meg. Mindkettő a felvilágosodás és a szabad, nyitott társadalmunk ellensége" – állította. Kurz: ezt fogjuk látni egész Európában A franciaországi tüntetések szeptemberben kezdődtek, miután a hátrányos helyzetű térségek iskoláiban tanárhiány alakult ki.

A megmozdulások később szélesebb társadalmi elégedetlenségnek adtak hangot: előtérbe kerültek a megélhetési költségek, a társadalmi egyenlőtlenségek és az állami kiadások csökkentése elleni tiltakozások is. A hétvégi demonstrációkon több helyen összecsapások törtek ki a rendőrök és a tüntetők között. Üzleteket fosztottak ki, épületeket és autókat gyújtottak fel, a rendőrség pedig többek között könnygázt is bevetett.

A francia belügyminisztérium első tájékoztatása szerint összesen 2397 embert vettek őrizetbe a zavargásokkal összefüggésben.